2015. február 6., péntek

In memoriam Lechner - 1. felvonás

Tavaly volt Lechner Ödön halálának 100., idén pedig születésének 170. évfordulója. Nemcsak e kerek évfordulók okán, hanem sokkal inkább személyes kötődésem miatt szeretnék megjeleníteni az edényeimen a Lechner által tervezett épületeken található, többségében Zsolnay kerámiából készült ornamensek közül néhányat. Mind az Iparművészeti Múzeum, ahol az Iparművészeti Egyetem (MOME) Szilikát tanszéke helyet kapott, és ahol eltöltöttem öt évet, mind a Zsolnay gyár, amelyben gyakorlaton voltam, és a kőbányai Szent László templom is, ahol sokszor jártam, fontos terek az életemben. 
Lechner a magyar szecessziós építészet megteremtésekor, az épületek megfogalmazásakor a népi motívumokból merített, és ezeket transzformálta, írta át épület-díszítményekké. Több népművészeti műfaj közt a cifraszűrök motívumait is felhasználta. Az én egyik apai ükapám pedig szűrszabó mester volt Somogyban, körülbelül ugyanabban az időben, amikor Lechner élt és alkotott. Így aztán nem csak Lechner Ödön, hanem sok-sok iparos ősöm emlékére is készült ez a két új pecsét, amit a napokban faragtam.
Ez a két tulipános bokréta csak az első felütés/kísérlet, lesz folytatás is, ezeknél a népi brokátoknál egy kissé stilizáltabb megoldásokkal.

2 megjegyzés:

  1. Zsuzsi, ezek leírhatatlanul szépek! tudod, hogy mindent szeretek, amit kigondolsz, de ezekről itt csak szuperlatívuszokban lehet beszélni!!!

    VálaszTörlés