2018. december 16., vasárnap

Angyalok


A negyedik (idén az utolsó) középkori figurája egy angyal. De nem is akármilyen angyal: egy arkangyal, amelynek eredetije a 12. századból származik, és Pécsen található. Ha jól tudom, ez az egyetlen a korból, amelynek arca épen megmaradt a történelem viharaiban.

Így készült:
Bögrék, és tálca-képek is készültek  vele:






2018. december 15., szombat

Paradicsomi

 Az idei harmadik, középkori ihletésű figurális pecsételőhenger szintén egy miniatúráról származik. Egy bibliai jelenetet sűrít: rajta van Ádám, Éva, (már levelekkel takaródzva, a Kígyó, az alma, és a Tudás fája.
Így készült:

Az elkészült tárgyak, csakúgy, mint az előző sárkányosak is: tálak, tálcák, mégpedig olyanok, amelyeknek a felső két sarkában két apró, láthatatlan lyuk rejtőzik: így akár falra is akasztható az edény, képként, két használat között.





2018. december 13., csütörtök

Sárkányok az életfa tövében

Az előző bejegyzésemben említettem, hogy egyszerűen rajongok a középkori figurális ábrázolásokért, mert bájosak negédesség nélkül, közben groteszkek, sőt, olykor brutálisak, de öncélúság nélkül, és hát annyi minden belesűrűsödik a meséktől, mítoszoktól a ragyogó spiritualitáson át a szeretnivaló tévedesekig, spekulációkig, és persze a sutaságtól kezdve a szépség és jóság szenvedélyes kereséséig, hogy az egészen csodálatos! 
Az előző, bújócskázó madarakat ábrázoló középkori téma után elkészült a következő:

"Megszelídített sárkányok az életfa tövében" - legalábbis én így olvasom ezt a jelenetet, amely egy nyolcszáz éves miniatúráról származik. A mitikus sárkányok ambivalens lények: általában félelmet keltenek pusztító, természetfeletti erejük miatt, a belőlük származó tűz miatt pedig gonosz szándékot tulajdonítanak nekik. A sárkány engem nem mint gonosz bestia, hanem mint az ösztönvilág erővel teli megtestesítője érdekel, amely lehet, zabolátlan, sebzett, pusztító fenevad is ugyan, amikor megbillen a világ egyensúlya, és az ember más tartóoszlopai megrendülnek, és nem uralkodnak feleltte. De ugyanakkor lehet erőforrás is, a kincsek és konkrétan az élet kútjának őrzője. Ha az életfa tövében a madarak, a szellem madárkái megpihenhetnek a hátán, ott már nagy baj nem lehet, mert összekapcsolódik és szövetségre lép a "felső és alsó világ", a test és a lélek, a szellem és az ösztön világa. Beleszerettem ebbe a miniatúrába, meg kellett faragnom.

így készül a pecsételőhenger
Nyers agyaglap a pecsételt mintákkal.






2018. december 8., szombat

Édes középkor


Az egyik vásárban megjegyezte egy vásárlóm, hogy tulajdonképpen őt nyomasztja a középkornak még a gondolata is, és ezeket az edényeimet egyáltalán nem is szereti, ő inkább a játékosan figurális, meseillusztrációnak beillő mintáimra szavaz. Sokfélék vagyunk, de szerencsére az edényeim is sokfélék. Bár én örömmel ás szívesen játszom a figurális témákkal is, mégis a visszafogottabb, és minél egyszerűbb, stilizáltabb dolgokhoz vonzódom leginkább a minták terén (arról nem is beszélve, hogy a minta nélküli, finom felületek még ennél is jobban tetszenek). Ezen belül a történeti ornamentikák azért nagy kedvenceim, mert hatalmas asszociációs mező veszi körül őket.
Sokakkal ellentétben én konkrétan a középkorért is kifejezetten rajongok, számos (valós, vagy vélt) mélypontja ellenére, amelyet a magát felvilágosodottnak nevező későbbi korok sötétnek csúfoltak, mert másfelől nézve a ragyogó világosság éppúgy jellemezte ezt a kort (ahogyan, akárhogy is vesszük, a jelenről sem lehet azt mondani, hogy a sötétséget végképp maga mögött hagyta volna, sőt...). Kulturális, és spirituális kincsek gazdag tárháza a középkor, és én szeretek ebből meríteni - nem csak a mintakincséből, hanem személyes növekedésem érdekében a szellemi örökségéből is.
Nos, ezekkel a régi időket idéző finom mintákkal most apró tálkákat is készítettem. A sötétebb és világosabb kékek és az okkersárga csodálatosan ragyognak együtt, érdemes lenne együtt használni, és egy-egy terítékben kombinálni őket!




2018. december 7., péntek

Bújócskázó madarak

Régi vágyam volt, hogy olyan figurális pecséteket faragjak a Materra számára, amelyeknek középkori magyar építészeti-szobrászati emlékek a kiindulópontjai, inspirálói. A figurális minták között mindenképpen a növényi és a madármintákat kedvelem a legjobban, így aztán nagyon megörültem, amikor találtam egy fotót egy réges-régi kőfaragványról, amelyen dús növényi indák között bújócskázó madarak (talán galambok?) láthatóak. Ez a kőrelief a valaha létezett somogyvári bencés apátság egyik oszlopfője volt a 12. században.

Ezek a középkori figurális ábrázolások alapján készülő Materra minták, illetve az ezekkel készült edények megkapták a Secretum nevet, amelyet korábban más edényeim viseltek. A secretum jelentése: titok, titokzatosság, azon felül magány, magányos hely. Számomra ezek a minták a kollektív tudattalannak egy olyan zónájára utalnak, amelynek a sötétjében meg-megcsillan valami mind a kultúránk sok évszázados bölcsességéből, mind a saját lelkünk általunk jobbára feltérképezetlen kincseiből: az ösztönös erőinkből, valamint a spirituális mélységeinkből, és egzisztenciális távlatainkból, a belénk rejtett perspektívából. A secretum szó számomra olyan, mint egy játékos meghívó önmagunkba, arra az intim és jól ismert, magányos helyre, ahonnan ajtók nyílnak, beljebb és beljebb, tovább, és tovább, amelyeken át egészen addig juthatunk, ahol már sohasem vagyunk többé egyedül.

Egy próbanyomat a készülő pecsétről:

A kész, kiterített mintasáv, nyers agyagon, festés után:

Az elkészült bögrék és tálcák:




2018. december 6., csütörtök

Azt hiszem

...férfiasabb darabok lettek ezek a különféle ornamentikával ellátott csészék és bögrék. Legalábbis én nyakkendőt, vagy szaténpizsamát is el tudnék képzelni ezekkel a visszafogott színekkel, józan, mégis asszociációkat, emlékeket ébresztő rácsmintákkal. Egyszerre rusztikus és elegáns, józan, de mégsem érzelemmentes, határozott, de nem szigorú, erős de érzékeny... - mint egy igazi férfi. :-)







2018. december 3., hétfő

Tácsika

- így mondta a somogyi nagymamám a tálka szót gyerekkoromban. Készítettem néhányat: nagyokat, amikből jó nagy adag leveseket, müzliket lehet enni, és kicsiket, reszelt sajt, vagy szószok tálalásához, a szórtvirág-mintás pecsételőhengeremmel, és sok visszafogott, rusztikus színben.

 Szeretem ezt a vadrózsasziromhoz hasonló szabálytalanságot:

Hozzáillő tányérok is lettek - hogy a reggeli vagy vacsora minden fogásának jusson hely. Talán kékben a legszebb:

...ennél a máznál nincs népszerűbb a Materra történetében: elképesztő mutatványokat tud a fémoxidoknak köszönhetően. Fémes fénye van, a színe pedig a matt feketétől, a sötétkék, a türkizek, és zöldek különféle árnyalatain át a szürkéig, sőt, olykor a liláig terjed, a vastagság és a hő változásainak következtében.


A barna mázamban a vas a főszereplő, ő is érdekes effektusokat hozott létre: