Az elmúlt, programokkal és betegségekkel lassított héten a sem a munka, sem a blog nem izzott a vágyott hőfokon. Na de mostanra helyreállt a rend, ma végre úsztam a mázban, és holnapra beköszönt a nyár is a műhelyben, ahogy a magas tűzről leereszkedik a kemencém. Közben pedig gipszelek és faragok, de ez még csak a kezdet, két finomítatlan mintázat-próba:
Alant pedig a szabászati hulladék egy része, ami a csészegyártáskor keletkezett. Múlt héten nézegettem ezeket a (még nyers) kis lapocskákat, hogy valahol patchwork csempeként felhasználom majd a házban:
p.s.: Nohát meleg, az ugyan lett, de égetés közben elromlott a kemencém (már megint). Sokadjára járok így, a problémának végére kell járni, így most valószínűleg át kell alakítani a rendszert. Megbontani, kivésni a fűtőszálak helyét nagyobbra, újrakantálozni. Ez azt jelenti, hogy napokig nem is tudok égetni, nem tudom megmutatni a kész színeseket még jó ideig, és csak remélhetem, hogy utána minden jóra fordul. Vannak mélypontjai ennek a soktényezős munkának...
Kiszedtem a sületlenségeket, most ott várják a happyendet az asztalon, napoznak, addig is:
ej, de sajnálom :(
VálaszTörlésa csempe valami gyönyörű!
Köszönöm, Rita! Hát még, ha bemázazom és kiégetem!
VálaszTörlésA kemence meg szerencsére megoldódott időközben...