Szeretek mostanában úgy korongolni, hogy csészét a végén "megtáncoltatom". Bizonyos mázak szépen kihozzák ezt a
forgószél-szerű, szabálytalanul kavargó táncot, ezt a spirális domborzatot. Néha pöttyökkel kombinálom és/vagy benyomom a csésze falát, (pecséttel vagy anélkül), nem azért, hogy aszimmetrikus legyen, hanem hogy otthonosan
kézbe simuljon, kis zugokat teremtek az ujjaknak. Nincs ebben semmi újdonság: sokezer éves játékot játszom... megunhatatlan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése