Óda a Hexagonhoz

Ismét eljött a geometria ideje.
(Tudom, a többség szívét az organikus minták, a burjánzó virágok, és cuki állatok dobogtatják meg, de az enyémben szép nagy helyet foglal el a geometria is - és a visszajelzésekből tudom, hogy nem vagyok ezzel egyedül.)
Néha annyira megkívánom a szigorúbb szerkezeteket és mintázatokat, hogy másra sem tudok gondolni, míg ki nem játszottam magam - így született ez a mostani hexagon-sorozat is, részint japán inspirációk (sashiko, shibori*) nyomán. A szigorúság persze csak látszólagos: az egyszerű, szerkesztett vonalak között még szebbek a festői túnusváltozások. Annyi finom lehetőséget rejt ez az egyszerű hatszög forma, a méhsejten túl, hogy biztosan lesznek még újabb és újabb variációk.
Alapvetően férfiaknak szánom ezt a szikárabb Secretum sorozatot, és persze olyan nőknek, akik örömüket lelik az áldott geometriában, az egzisztenciális rend és rendszer e játékos asszociációiban.

Ez a szövet az egyik kedvencem:

...meg a dobócsillagos...:

 ... és az ipszilonos:

 Tegnap már kötetlenebb változatok készültek.
Ez például szintén hatszög, random kapcsolati összefüggésekkel:

Ez pedig egy teljesen szabad vonalkonstelláció, egy fiktív csillagképhálózat:

 ...és ugyanez, az evolúció egy újabb állomásán:

A készülő csészék nyers állapotban:

Néhány nap múlva bemutatom a kész sorozatot, amely egyébként megtekinthető és megvásárolható lesz majd a következő WAMP-on is, október 4-én, az Iparművészeti Múzeumban.


*Egy korábbi shibori-kísérletem, játszásiból: