Nehéz hónapok vannak mögöttem. Az élet úgy hozta, hogy újra meg újra mindenféle zavaró tényezők akadályozták földművelést. No nem súlyos problémákról, csak a családi élettel járó hétköznapi helyzetekről van, amelynek többé-kevésbé áldozatul esett a munkaidőm. Benne volt ebben a nyári szünettől kezdve a kisfiam nehezített iskolakezdésén, és a férjem választási kampányán át, a jelenlegi, hetek óta tartó kollektív tüdőgyulladásunkig mindenféle. Sokszor végtelennek tűnt ez a kényszerű munkaszünet, és irreálisnak a cél, hogy családanyaként, segítség nélkül működtetni lehet-e egyáltalán egy ilyen egyszemélyes manufaktúrát...
No de a nehézségek mindig elsimulnak, szépen sorban, győz az optimizmus, és a tűz sem alszik ki időközben, és mozdulatlan a bizonyosság, hogy akkor is erre kell mennem, ha nincs itt járható út.
Így hát most, hogy életre kelt a műhely (és remélhetőleg egyre inkább él), ismét leporolom ezt a műhelynaplót is, hogy gyertek vendégségbe, és egy kicsit legyetek otthon nálam!
Apropo, otthon!
A novemberi OTTHON magazinban elbújt két csészém is (mégpedig a kedvenceim, azok, amelyek nyáron Rofusz Kingához költöztek :-) ).
