Tálak

A két kedvenc matt tálam kimaradt valahogy a korábbi fotózásokból, ezért a vásár előtt még gyorsan készítettem róluk néhány képet...

Secretum, második felvonás

 Az előző bejegyzés megírása után kerültek ki a kemencéből az alábbi csészék. Ezekhez használtam először a legújabb, az instagramon korábban már bemutatott, virágos pecsételőhengert. Egyúttal új mázak is készültek, többféle zöldes és türkizes árnyalat, az egyik kedvencem a következő fotón látható, kissé fémes fényű szürkészöld:

A következő felvonásban egyrészt olyan Secretum csészék készülnek, amelyeknél geometrikus mintázatokat, finom vonaljátékokat használok majd, reményeim szerint mozgalmasabb, drámaibb mázakkal, a szerkesztettség és a véletlenszerű festőiség kontrasztjával; másrészt pedig az eddigieknél jóval lazább és frissebb grafikájú, buja növényzetet és állatokat is megjelenítő tárgyak is előkészületben vannak.

A mai kemencében volt még jónéhány a korábban megszokott csészetípusokból is, amelyeknek egy részére szintén ez a virágos mintázat került, finom, pasztelles petrolzöldben és feketében, kétféle méretben. Ilyenek:

Aki nem hiszi - vagy hiszi, de megnézné közelebbről is, járjon utána vasárnap a WAMPon.

Bemutatkozik a Materra Secretum

Régóta dédelgetett vágyam volt olyan ivóedényt tervezni, amelyek sokkal erősebb természeti asszociációkat keltenek, és halvány utalásféleképpen a keleti teakultúra csészéit is felidézik, ugyanakkor nem a hagyományos, korongolt technikával, hanem lapokból építve készülnek. Megszületett a Materra edények új családja, a Materra Secretum.

A secretum szó  jelentése titok, magányos hely - esetünkben titkos érzésekre és emlékekre, álmokra utal. A tervezés során egy olyan párás, árnyékos benső kert képe vonzott, ahol a csöndben elrejtőzve felfedheti magát a Valóság, minden szépségével és fájdalmával együtt. Szándékaim szerint a Materra Secretum csészék egy nagyon személyes hangon szólalnak meg, és beszélnek a csendről.

Szerettem volna, ha ezeken az edényeimen a mintázatok kissé elmosódottan, épp csak sejthetően jelennek meg, így inspirálják a képzeletet is. Ha fénnyel alig átszűrt, algás tavak vízi növényvilágára, ködös őszi rétekre, alkonyati sétákra emlékeztetnek. Ha a felületük érett termések burkát idézi, vagy éppen kő- és földszerűek - de úgy, hogy közben a játékos mintázatok is jelen vannak.
Ezért aztán  ezekhez a csészékhez sokféle mázat kevertem - őröltem, régi és újabb receptek alapján, többségében hamuval, és agyaggal*, amelyek érett, matt-selyemfényű felületeket és finom effektusokat hoztak létre a magas tűzben. A mázak játékossága, festői esetlegessége miatt minden csésze egyedi és megismételhetetlen darab.

A Materra Secretum kőedény csészéi 2,5 deciliteresek. Fül nélkül készülnek, egyszerű, felfelé szűkülő palástjuk lapból épül, amelyhez klasszikus fenékgyűrű társul, így az edény kissé lebegni látszik. Ezen kívül funkcióval is bír: ha forró teát iszunk belőle, a szájánál megfogva és a gyűrűnél alátámasztva lehet megtartani a csészét, ott nem melegszik át annyira a kerámia. A csészék építéséhez kétszer annyi idő szükséges, ahogy a mázak elkészítése, és a magasabb hőfokú égetés is több időt és energiát igényel, de számomra megéri a fáradságot.

*Több komplex összetételű mázat alkalmazok, de például ennek az okker árnyalaktokban játszó csészének a máza semmi mást nem tartalmaz, mint fahamut és vörös agyagot, amelyek csodálatosan érett, majdnem matt mázzá olvadtak össze. A máz receptje Néma Júlia: Magas hőfokon című könyvében található, ahogy a következő képen látható csészék hamumáz-receptje is innen származik. A fotón érzékelhető a mázfelület finom selymes fénye:

Június 14-én vasárnap a WAMP-on lehetőség nyílik a csészék megtekintésére és megvásárlására,  4800 ft/db áron. A vásár délelőtt 11 kezdődik este 19 óráig tart, Budapesten, az Erzsébet téren. Szeretettel várok minden érdeklődőt!

OFF

Néhány napja régi, működésképtelen repülőgépekkel találkoztam, és egészen közelről megcsodálhattam a szovjet ipar e műremekeit, amelyekre az idő és a virágzó rozsda gyönyörű festői felületekké érlelt. Az itt látható fotósorozatot nem nevezném művészetnek, mert csak egy spontán telefonos lövöldözés eredménye, de számomra rendkívül inspiráló képek ezek. Persze nem a Materra edényekre vonatkozóan inspirálnak, HANEM. Szárnyakat adnak ezek a szárnyaszegett roncsok...