Korongolt tálkák

... amelyekből hetet holnap postára adok, ezért ma sok-sok fotót készítettem róluk, búcsúzásképpen.
(A műhelyem tornácán fotóztam, a késő délutáni szórt fényben, miközben szakadt az eső a borongós fellegekből.)

Ma délben szedtem ki őket a kemencéből, lelkendezve. Az egyik kedvenc, mázam került rájuk, a receptjét a kisképző óta használom. Az én kemencém alsóbb részein magasabb a hőmérséklet, ittgyönyörűen kijött a máz minden játékossága, sokszínűsége, ezer arca. Szép kis selyemfényű, vagy inkább selyem tapintású matt máz ez. A tálak szájáról - mert arra a részre külön tettem még egy rezesebb változatot is - nagyon intenzíven lefolyt a máz, így a tálkák a korongoláskor kapott horizontális-spirális rovátkái festői vertikális mintával egészültek ki. Erre egyáltalán számítottam.

Ez már a második mázas égetése volt a tálaknak, mert az elsőnél leállt 1050 C környékén a kemencém. Így nézett ki ekkor a sületlen máz (meg is ijedtem, hogy túl sötét lesz a tálak pereme - nem mintha nekem így nem tetszene, de kissé karcos, kemény és most nem ilyent akartunk):

Aztán a magas tűzben minden átalakult, megérlelődött, ezüstből aranyra-bronzra változott...

...kívül is...

...meg belül is...

 ...szerencsére :-)

Megbokrosodott edények

Nemrég készítettem néhány ovális, lapos tálat, melyek közül kettő útra is kelt tegnap:

 Érdekessége, hogy a -valószínűleg túl kevés vasoxidot tartalmazó- engób, amivel festettem, és ami nyersen olyan tetszetős mályvarózsaszín volt, mázas égetés után ilyen aligszínű lett, épphogy kicsit sötétebb tónusú, mint a kékesszürkére mázazott edény más részei. Épp csak kiemeli a kissé bemélyedő mintát:

A szélén, ahol vastagabb rétegben kentem, és a máz lefolyt az éléről, ott nem tudta "megenni" a vasat, szépen rozsdás:

Nekem tetszik így, csak meglepő.
Viszont a másik, a nagyobb rózsabokrosnál már több vasat tettem a festékbe, ez kontrasztosabb is lett:

(Egyébként, azt hiszem, ez a fajta ovális tál, legalábbis ebben a formában csak egy egyéjszakás kaland volt, annak mondjuk izgalmas, de a hosszútávú terveim egészen másak ezen a téren.)

Materra esete a citromos sörgranitával

Balogh Ágota szépséges fotókat készített hétvégén néhány virágosra pecsételt edénykémmel, amelyek így most debütáltak először a nagyobb nyilvánosság előtt. Boldog vagyok, mert leginkább ilyen egyszerű környezetben, puha fényekkel szeretem látni a kis edényeimet. És használat közben! :-)
Nagyon köszönöm, Ágota!

A legújabb játékom

szárad a polcokon:

Engem - aki úgyszólván egy varrodában nőttem fel - színes spulnikra emlékeztetnek.
Egyébiránt csészék.