A műhely fölött az ég

A megújuló élet örömét kívánom Húsvét vasárnapján mindenkinek!

Micsoda zseniális időzítése a természetnek, hogy tegnap, nagyszombat délutánján elküldte a remény és a megújulás életjeleit, hogy minden készen álljon az ünnepre: most először kivirágzott a kilenc éve sarjadt szederfa, megérkeztek a fecskék, a gólyák, és végre, fél év súlyos szárazság után eleredt a várva várt eső, és tisztességesen eláztatta a földet. Fellélegeztünk mi is a lemosott táj láttán. Rég volt ilyen gyönyörűen drámai az égbolt a műhelyem felett:

Szakadó eső a műhelyből nézve:

és az ablakból:

De a víznek nem csak mi örülünk, hanem a csuromvizes, agyagos-sáros labradorunk is, akinek ez lételeme :-) :

Nagyon szeretem az esőt, sokszor használom motívumként is az edényeimen. Két évvel ezelőtt például eléggé nedves tavaszunk volt, akkor sem bírtam betelni az eső illatával. Ekkor kezdtem esőfelhőket, esőben ázó boldog virágokat festeni porcelánokra. Valójában ebből a játékból fejlődött ki később a Materra motívumvilága. Azt hiszem, nem is tettem fel még ezeket az esős porcelánokat a blogra, de most mutatok egyet, a csodálatos időjárásra, és a holnapi locsolkodásra való tekintettel :-)

(...aztán majd egyszer előhozakodom a többivel is...)

Tea és kávé a fák alatt, virágok között

A karácsonyi vásárokon elkelt majdnem az összes mintás teás és kávéscsésze, - a Materra csészék első generációja - azokról akkor csak egy pici csoportképet tettem fel ide. Nagyon szerettem őket, és nagyon boldog vagyok, hogy másoknak is örömet szerzett, hogy megtalálták a helyüket. Most, utólag megmutatom közülük néhány kedvencemet közelebbről is.
A kávéscsészék:

és a teáscsészék:

Házibuli folytatódik

néhány közelebbi képpel:

Otthon vagyunk a természetben :-)

Házasság

Még langyos ez az utcányi házikó-sorozat, most szedtem ki a kemencéből őket (és kénytelen voltam borongós időben készíteni ezt a néhány fényképet róluk, a sötét szobában).
Tulajdonképpen azért készültek, mert egyrészt nagyon kedvelem ezt a klasszikus (és most nagyon trendi) házikó-motívumot, mindenhol, minden formában, másrészt pedig szerettem volna egy nagyobb felületen játszani a saját kis pecsételt mintáimmal, akkora területen, ahol egy kisebb tájkép is érvényesülhet. És szerettem volna ezt a mintázatot a falon, képként látni, nemcsak az asztalon, tálként használni, élvezni, amikor majd elfogy róla a pogácsa, vagy a szőlő - bár ez sem utolsó szempont, hogy valami finomság maradjon még az utolsó falat után is az asztalon :-). 

Ezért aztán azt találtam ki, hogy különböző méretű kétfunkciós tálcákat építek lapokból, amelyeken egyrészt felszolgálhatunk több, vagy még több kupica (HÁZI!) pálinkát, használaton kívül pedig a falra akasztva vidám díszei lehetnek a konyhának vagy az étkezőnek. A tálcákat egyébként kistányér helyett is használhatjuk, elfér rajtuk egy (vagy két) kávéscsésze is néhány sütivel. A kollekciót házikó alakú mécsesek egészítik ki. Ez volt az eheti házi feladatom az ezüstvasárnapi WAMP előtt.

Mert a tűznek is kell egy jó hely

Az én malmaim is lassan őrölnek. Még tavasszal dolgoztam ezeken a mintás mécsetartókon, de csak ősszel égettem ki őket, és végül most a karácsonyi vásár sikerült lefotózni:

Vásárra viszem

...holnap ezeket a teáscsészéket, kávéscsészéket, és pálinkáspoharakat is:

Most égtek ki, lefotóztam őket, dokumentációként, hátha elkelnek majd, de egyelőre csak ezeket a csoportképeket teszem fel, a közelebbi fotókról később lesz még poszt.

Boltba mentünk!

A Portéka Boltban mától néhány Materra csésze is várja személyes, egyedi tárgyak iránt érdeklődőket!
(Ezeket az edényeket korábban nyers állapotukban is megmutattam a blogon, itt.)

Pédául tojásos tyúkocskák:

szerelmespárok:

gerlicék:

és virágok:

Zöld erdőben, sík mezőben sétál egy madár

Illetve sok-sok madár:

 ...meg aztán odatévedtek a tyúkok is:

Az erdős kancsót egy kedves felkérésre készítettem, nászajándék lesz belőle holnap. Mielőtt elbúcsúztam tőle, gyorsan fényképezgettem kicsit.

Tovább is van, mert készült két virágos is, próbaképpen.
(Egyelőre nincs ekkora gipszformám, így kénytelen voltam sokkal bonyolultabb módon megcsinálni, ami háromszor annyi időbe telt, nem is hozott tökéletes eredményt, úgyhogy legközelebb majd csak akkor készítek ilyesmit, amikor lesz hozzá megfelelő negatívom.)

Ez egy nagykancsó:

...ez pedig egy feleakkora: