Még langyos ez az utcányi házikó-sorozat, most szedtem ki a kemencéből őket (és kénytelen voltam borongós időben készíteni ezt a néhány fényképet róluk, a sötét szobában).
Tulajdonképpen azért készültek, mert egyrészt nagyon kedvelem ezt a klasszikus (és most nagyon trendi) házikó-motívumot, mindenhol, minden formában, másrészt pedig szerettem volna egy nagyobb felületen játszani a saját kis pecsételt mintáimmal, akkora területen, ahol egy kisebb tájkép is érvényesülhet. És szerettem volna ezt a mintázatot a falon, képként látni, nemcsak az asztalon, tálként használni, élvezni, amikor majd elfogy róla a pogácsa, vagy a szőlő - bár ez sem utolsó szempont, hogy valami finomság maradjon még az utolsó falat után is az asztalon :-).
Ezért aztán azt találtam ki, hogy különböző méretű kétfunkciós tálcákat építek lapokból, amelyeken egyrészt felszolgálhatunk több, vagy még több kupica (HÁZI!) pálinkát, használaton kívül pedig a falra akasztva vidám díszei lehetnek a konyhának vagy az étkezőnek. A tálcákat egyébként kistányér helyett is használhatjuk, elfér rajtuk egy (vagy két) kávéscsésze is néhány sütivel. A kollekciót házikó alakú mécsesek egészítik ki. Ez volt az eheti házi feladatom az ezüstvasárnapi WAMP előtt.
