Aljas

A korábbi vásárokon többen is kérdezték tőlem, hogy lesznek-e majd olyan füles csészék, amihez csészealj is készül? Jelentem, lettek! A tányérkák már nyár óta várják a párjukat, most végre egymásra találtak a másfél decis kávéscsészékkel. Boldogan élnek ott a polcon, amíg... meg nem vásárolja őket valaki a vasárnapi WAMP-on :-) november 30-án! Amíg a készlet tart!

Van egy pár szívből jövő tulipános:

voltak traktorosak is, de máris elrobogtak:

 és erdős, természetesen:

Aztán vannak olyan csészealjak is, amelyeken két összeillő minta osztozik, kétféle csésze is passzol hozzá, ezért a két csésze és két alj akár egy szép kis páros készletet is alkothat, például így:

 ...vagy így, középkori beütéssel:

Aki az aprócska léptékű mintázatokat szereti, választhat még másfélét is:

 ...aki meg a virágot szereti (rossz ember nem lehet, ugye):

Szóval, van egy csomó! Várok mindenkit szeretettel!

Kerek, mintás illatlámpák

(még nyersek)

Most mintás mécsestartók készülnek

Ezek a dimbes-dombos erdősek a kedvenceim*:

 ... meg persze a baromfinász, csak itt most a szerelem a természet lágy ölén realizálódik  (a növényzet diszkrét takarása mögött madárkák vokáloznak) :-)

Igen-igen,  remekül szórakozom! :-D - nyilvánvalóan ez a munkám fő célja... (tényleg!)

*A fák lába a dombokon alig éri a földet, ez ugyan nem volt szándékos, viszont így meg arra a gyönyörű, kedvess képre asszociálhatok róluk, amit Izaiás ír (55.12.) hogy a hegyek és halmok ujjongva énekelnek és a mező minden fái tapsolnak (ti. az Istenben elmerült ember tudja így érzékelni olykor a világot örömében).

Kiégtek az elsőszülött pecsételt csészék

Ebből a sorozatból most az a csésze kedvencem, amelyikre egy selyemfényű-matt effektes máz került. Olyan, mint amikor leszáll a köd a az almáskertre:

 A kis kávésak nagyrészt jók lettek, a máz alatt szépen kijön a grafika minden részletében:

 A kékesszürke mázzal még jobban tetszik nekem, mint a szürkésbarnával, de ilyen színűre most csak egy darabot mázaztam: